FCI II. fajtacsoport (Schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, mastiffok) 
 
Berni Pásztor (Berner sennenhund). A fajtatisztán tenyésztett berni, ahogyan mi azt ma ismerjük, körülbelül egy évszázada létezik. A tudatos tenyésztést a századfordulón kezdték meg, azokból a svájci, Alpok között élő, Bern környéki parasztkutyákból, melyek már évszázadok óta segítették a parasztgazdaságok életét. Ezeket a kutyákat akkor még "Dürrbachi"-nak nevezték, és a három szín legkülönbözőbb színösszetételében fordultak elő.

Megfontolt ragaszkodó
A fajta hivatalosan 1904-től létezik, ekkor jegyezték be a Svájci Kutyatörzskönyvbe az első "Dürrbachi" kutyákat. Néhány évvel később aztán a fajtát - Albert Heim javaslatára - berner sennenhundnak nevezték el. És mint keresztapának, mi volt a véleménye a berniről? "Az a berner sennenhund, amellyel sokat foglalkoznak, intelligenciájával és barátságosságával sok minden olyan dolgot is megtanul, ami nincs benne a régi "parasztprogramban". Nagyon figyelmesek, mindenre ügyelnek, a legmagasabb intelligenciát és megfontoltságot bizonyítják. Élénkek, mozgékonyak, ragaszkodóak, szeretetre méltóak, hűségesek, és mint minden pásztorkutyából, hiányzik belőlük mindenféle álnokság. Merészek, nem félnek, de nem verekedősek."

Igazi családi kutya
A kutyák értékét évszázadokon keresztül kizárólag a használhatóságuk határozta meg. Nem számított, hogy milyen volt a színük, a rajzolatuk, egyetlen szempont volt: a használhatóság. Ennek vetettek alá mindent, és a szigorú szelekciónak köszönhetően a fontos tulajdonságok egyre mélyebben rögződtek a fajtában. A fajta még ma is őrzi a jó parasztkutya jellemzőit. Területét, gazdáját ösztönösen védi, erre nem kell tanítani. Ha idegen érkezik a házhoz, figyeli, hogyan fogadja a gazda és ennek megfelelően reagál ő is. Nem ugatós vagy vad, de határozott és félelmet nem ismer. Nem egygazdás, inkább igazi családi kutya, aki szereti a társaságot, szeret mindig ott lenni, ahol történik valami. A harmonikus külsőt, a szép szőrzetet, a szabályos, szimmetrikus eloszlású rajzolatot és a szép árnyalatú színeket már tudatosan alakították a tenyésztők.

Manapság a bernit legtöbben társként, hobbikutyaként tartják. Fontos azonban, hogy a - mára munkanélkülivé vált - kutyának megfelelő elfoglaltságot biztosítsunk, és némileg pótoljuk az egykori házőrző, hajtó- és vontatókutya sokrétű feladatkörét. Nem élhet unalmas, egyhangú életet, és ehhez nyújthatunk neki segítséget azzal, ha hagyjuk, hogy része legyen a család életének, akár kirándulások vagy nyaralások alkalmával. A mai rohanó világban életünket úgy kell szerveznünk, hogy szabadidőnk nagy részét megpróbáljuk családunkkal tölteni, melynek a bernink is tagja.

Szeret játszani, fogékony, nagyon ragaszkodó típus. Azt is megérzi, ha rossz kedve van a gazdinak. Ilyenkor labdázzunk vele kicsit és mindjárt jobb kedvre derülünk. 

Szerző/Forrás: Urbán Miklósné